A versenyszférában nyomom, durva külföldi arcok között, de van azért jó néhány magyar munkatársam is.
A külföldieket későbbi bejegyzés tárgyául tartogatom - lesz miről írnom... de lássuk most a magyarokat:)
Annyi volt a sztori, hogy kért egy igazolást a maca. Vártam-vártam-vártam (bár neki volt fontos), utána csak győzött a nikotinéhség. Elpályáztam Dunát nézni (Csodás munkahelyem csodás, legszentebb folyónkra néző panorámával büszkélkedhetik), különösen mert a dohányzó is ott van.
Mire visszaértem, ott vár az üzi, az asztalomon: '...please call me. Thanks,...'
Nabasszuskulcsdonnerwettermiegymás -miylen országban élünk is mi?!
Megértem hogy sikkes meg kúl angolul nyomni a témát, I would also be really-really sated to publish my unique words in english, de basszuskulcs, csak magyarból volnánk nem?
De, végső soron, nem meglepő - a nyugati szemét kritika nélküli majmolása ide (is) vezet, együk meg hát amit főztünk.
Szép estét - nem, nem good evening:)
Más... reggeli műsor a tévében.. szulákandreával,a legnépszerűbbek között... 18-án este volt a tívíben, de én anno csak az ajánlatát láttammm... no az ütött rendesen.
Ül a maca, majd elélvez a léttől önmagától (vagy szimplán önmagától) és elkezdi nyomni: '...én még a homlessz nadrágján is megnézem a szabást'
